Rábasztam a rókapostával.
Avagy a karton jobban véd mint a fém.
Pár hónapja, úgy döntöttem megválok az egyik kedvenc órámtól.
Ilyenkor mit tesz az ember? Természetesen a digitális kor lehetőségeit számba véve, meghirdeti az eladó áruját egy vagy esetleg több portálon.
Van erre manapság már kismillió lehetőség, kezdve a Facebook ominózus Marketplacétől, a Jófogáson keresztül az ősi Vateráig bezárólag, hogy csak az ismertebbekbe másszunk bele.
Én a Jófogás felületét használtam, ahol sikeresen gazdát is cserélt az Edifice. Jött a postázás kérdése és mivel a jófogásnak van egy szerződéses „Háztól-házig” szolgáltatása valamelyik futárszolgálattal természetesen első körben rájuk esett a választás. DE… 4 nap alatt nem jutott el hozzám a futár, hogy felvegye a küldeményt. Lemondtam a szolgáltatást és az eddig jól bevált Rókapostához nyúltam, vesztemre. Itt kezd hétköznapiból szatírába fordulni a dolog, mert a makulátlan Casio Edifice órám leszakadt fémszíjjal érkezett meg a címzetthez, olyan sérülésekkel a FÉM dobozon amelyek normális kiszállítás közben NEM KELETKEZHETTEK. De ugye a futár is csak ember és valamivel el kell tölteni az időt, egy óradobozzal focizni pedig nagy móka! A cég pedig megvéd…
Alább a képek, ahogyan megérkezett a csomag.
A kontextus kedvéért annyi még megemlítendő, hogy a doboz belülről ki volt bélelve és még így is az óra majdnem lyukat ütött jópár helyen, és a szíj engedett végül.