A mai nap margójára.
Hogy nem péntek 13 van arról nem szólt senki pedig én most már szentül hiszem.
Éppen teregettem a piros filccel együtt kimosott ruháimat mikor megláttam lent a játszótéren egy szőke csajt ülni az egyik padon.
Mivel egy ideje már szemiszingli módban vagyok, gondoltam gyomorszájon vágom magam, hogy leereszkedjenek a tökeim felhámozom a kutyát és lemegyek szerencsét próbálni.
Se srác se gyerek csak a csajszi zombi módban telefonnal.
Lecsapattam hát mint Kabirbedi a kalózhajóról csata közben, és óvatosan cserkészni kezdtem.
Okosan előre engedtem a kutyát tudva, hogy szegény eb majd jól megijed és be kell fognom de sebaj majd segitséget kérek és már sinen is van a dolog.
Kutya el kölcsönös rémület a vadállatom és a másik lény részéről, gondoltam megvan a közös pont és odakiáltottam neki, hogy csak a pórázt fogd meg mert nagyon fél. (mármint a kutya) A hangot hallva és úgy sejtem néhány ezer neuron túlhajtásával a lány kapcsolt, hogy hoppá valaki van a szőrössel (szintén a kutya) és amig én majd jól megvédem addig (egy feltételezett vérengző fenevad elől) ő szépen felhúzza a lábát, hogy ne tudja megharapni eme Godzillát megszégyenitő, cerberus.
És itt meg is történt a szemkontaktus ami miatt én lefagytam majd a sokkot pillanatnyilag kihevervén padlógázon elindultam a kutya felé hogy szépen elhúzzunk dél felé mert jó nekünk ott. A gondolatot tett is követte de a sokk tartós maradhatott mert strandpapucsbankislábujjal megkerestem a kihelyezett szemetes állványát és a megtalálásnak annyira örültem, hogy egy remekbeszabott bass...ameganácikur...anyád kiséretében kis hiján orra estem ami miatt az amúgyis pánikbeteg kutyám beadta a kulcsot és mivel nem hülye csörgő pórázzal elindult hazafelé a nyitott kapun keresztül. Na de a lényeg. Én sem vagyok egy szép ember ámde gavallér. Nade hogy az a Dieter Bohlenbe oltott Nanny McPhee amelyik visszanézett rám a padról a vizenyős szemeivel a Lotthar Mattheus orrára koncentrálva az egyik szemének Z és Y tengelyét az valami lelkigyenge ember azonnali szivizomsorvadásával kecsegtetett. Nem vagyok kis darab nem futok még busz után sem de most lüktető lábujjal spuriztam a kutyám után majdnem szűkölve egy nyeszlett "bocs megijedt" odadobása után majd felérve a lakásba ajtót ablakot bezártam és mosta sötét budi védelmében pötyögöm a sztorimat hátha kell majd a helyszinelés során. Ui: Szóljatok Arnoldnak, hogy a Ragadozó visszajött és hozta a bibircsókos nagyanyját is. Peace.