Volt egyszer egy lakótársam.

Éltem én korábban is „heteroszexuális élettársi” viszonylatban férfival (félreértések elkerülése végett, mint lakótársak vagy albérlőtársak) de D egy komoly törés volt az életemben, azaz pontosítanék, az emberekbe vetett bizalmamban.

Kezdjük jó szokásunkhoz híven az elején. 1983 második havának utolsó napján megláltám a napvilágot mint vak borz a rókalyukat. Ja nem az túlontúl az eleje. A felségemmel történt külön költözés után nemcsak anyagilag nem álltam a helyzet magaslatán, de valljuk be társaságilag sem voltam sosem aktív, így a magány is erősen begyűrűzött a mindennapjaimba.

Egy napon elhatároztam, hogy anyagilag is könnyítek a helyzetemen, és ha egy mód van rá társaságot is szerzek magam mellé egy lakótárs képében. Egyeztettem hát a lakás tulajdonosával és feladtam egy erre szakosodott Facebook csoportban egy hirdetést miszerint Győrben másfél szobás lakásba lakótársat keresek egy havi kaució befizetésével és havi 40 amibe fáj a dolog rezsivel együtt. Győrben ez olyan mintha a szent Grált tennéd ki az ablakba. Hamarosan jelentkezett is jópár „jómadár”, köztük valami Erzsi is (…) aki a második üzenetváltásra kibökte, hogy nem neki kellene a szoba, … nem csak neki, … de a pistának az aninak meg a két gyereknek és az élettársának… hagyok időt. Én sokkot kaptam nagy hirtelen, majd visszakérdeztem, hogy biztosan erre a hirdetésre akart e jelentkezni mert itt egy szobáról van szó míg a másik szobában én élek és az eb? Persze, ne nézzem már madárnak, de ők csak majd egy hónap múlva tudnak fizetni viszont már most költöznek ha megadom a címet. Nyilván nem adtam meg, és a szokott stílusomban nyugisan elmagyaráztam, hogy ez nem az a film. Innentől már voltam „veréb, dagatt, dagattdisznó, köcsög, razzisda, csaló…stb.

Jött a következő jelentkező, aki egy egyedül élő egy gyerekes apuka, jelenleg munkásszállón pecózó, nem a gyermekkel élő. Gondoltam egy próbát megér a gyerekkel nincs bajom max, a kutya nem jön ki vele de ez megoldható, majd jobban odafigyelek amikor nála van. Ő is az azonnal költözök típus aki már most ide is cuccol, meg amúgy is szereti a Grindéjt mer az a kedvenc zenekarja és jól elleszünk. Az első jel az volt hogy amikor a fürdőt mutattam hátat fordítva neki a kutya felé rúgott, ördöngős dolog az a tükör… Természetesen innentől nem volt biznisz a dolog, de még haza kellett vinnem (gyalog 5 perc, míg kocsival a kerülők miatt 15 perc) és még a jobb küszöböt is behorpasztottam a kivilágítatlan parkolóba kanyarodva egy emelkedő padka miatt. Majd jöttek még páran, olyanok is akiket szívesen láttam volna de nem jöttek ki a kutyával, vagy saját kutyájuk is jött volna amit a tulaj kifejezetten megtiltott bár nem hiszem, hogy szétszedték volna Lilivel a lakást csak mert ketten vannak. És végül elérkeztünk D-hez.

Egyik nap kaptam egy Facebook Messenger hívást, ami már magában is egy visszás dolog számomra, főleg idegentől. Bejelentkezett, bemutatkozott, nem igazából nem, csak azonnal az iránt érdeklődött megvan e a szoba? Persze hogy megvan, a kutya nem kaparta el.

Ő jönne holnap után megnézni a lakást.

Oké.

Megbeszéltük, hogy eljön (Borsodból… akkor még nem vágtam ez mit is jelenthet), aláírunk egy megállapodást, és megbeszéljük mikor költözik illetve mikor adja a kauciót és az első havi bérleti díj/rezsi kombót. El is jött a nap mikor találkoztunk, kezdettől jófej volt Lilivel és bár volt egy kellemetlen bizsergés a tarkómban, normálisnak tűnt.

Aláírtunk egy kézzel írott megállapodást, miszerint a kaució arra kell, hogy bármilyen kárt, amit esetlegesen ő okoz legalább részben fedezze, és/vagy ha el akar költözni akkor az utolsó hónapot ebből állja, csak a szokásos. Szintén lefektettük, hogy egyedül azaz egy személyként ő költözik be mellém, illetve a havi bérleti díj 25 és a rezsi a maradék összeg. Ez nem fedte a teljes valóságot, mert még így is én fizettem kb. havi 7.000-el többet de enyém volt a nagyobb szoba és mivel bútorozatlan állapotban volt a kis szoba (nem volt ágy, tv, csak egy fotel egy vitrines szekrény és egy nagy, régi ágyneműtartó), így találtam igazságosnak. Arra mondjuk nem számítottam, hogy a főnöke is betoppan, majd fogát szívva leperkálja az első havi bérleti díjat és D már másnap jön. Másnap …. lófaszt másnap.

Átvettem az összeget, (amit rögzítettünk is a megállapodásban) majd oda adtam D-nek, a kulcsot hogy másnap tudjon cuccolni.  Ehhez képest este 11 magasságában kopogtak az ajtón. D volt az mert nem tudott bejönni, hogyan is tudott volna mikor a zárban volt a kulcs?

Ő most azonnal beköltözik.

OK bakker de ágy sincs, min alszol?

Mindegy majd elalszik a földön.

Mondom azt már nem, telefon, volt nej, megvan-e még a felfújható 2 személyes vendégágy?

Megvan.

Este 11 után elmentem érte majd felfújtuk, hogy tudjon hol aludni. Fontos memento, hogy a két szobát egy dupla, kazettás üvegajtó választja el ami kb. annyira hangszigetel mint egy réteg alufólia.

Első meglepi éjszaka (szombat) kiderült, hogy D horkol. Baszni rá meg lehet szokni. Majd jöttek atovábbi tapasztalatok.  

Nem nagyon beszédes típus viszont nyitott ablaknál (Január vége) cigizik bent a szobában, másnap erre direkt kitértünk, hogy ez nem pc és 3 lépésre van az ajtó, amíg cigiztem én is meg tudtam állni, hogy bent ne gyújtsak rá.

Velem nem beszédes de a Messengeren keresztül imád órákat telefonálgatni úgy, hogy akaratlanul is minden szót hallok.

Nem baj erre is van megoldás, fejhallgató és úgy nyomjuk az aktuális Call of Duty küldetést vagy multiplayer map-et.

Van barátnője, de még valaki mással él, baszok rá semmi közöm hozzá (nem a lópikulát, ez is egy fontos mozzanat a sztoriban).

Eljött a vasárnap amikor is éjszakás műszakot kezdtem. Reggel hazaérve mint Samuel L. Jackson egy filmben én is meglepetve konstatáltam, hogy „ezt nem itt hagytam, ez  nem ott volt, az a szekrényajtó nem így volt becsukva mikor elmentem, amaz a fiók teljesen be volt tolva, a beltéri egység be van kapcsolva de a tv nincs ( sosem kapcsolom ki csak az egyiket).

Ok… új hely, új ember, kíváncsi, végülis nem tűnt el semmi.

Egy hét múlva találkoztunk a tulajjal (D itt valamiért nagyon szégyenlős volt).

A következő nap kérte, hogy a barátnője hadd aludjon itt egy barinőjével együtt, mert most költöztek munkásszállóra ide Győrbe és már nagyon régen nem látták egymást.

Ok, úgyis megint éjjeles vagyok nem téma, persze.

Ez volt csütörtök éjjel ami nálam az utolsó munkaéj, szóval kértem, hogy azért másnap már ne négyen legyünk a lakásban. Pénteken hazautazott, majd szombaton visszaérve belopakodott a lánnyal. Azaz csak akart mert éppen főztem és így meglepit okoztam nekik ami tisztán látszott mindkettejükön. Illedelmesen köszöntem, bemutatkoztam, mert a szüleim arra neveltek, hogy idősnek, nőnek előre köszönünk. A válasz még egy szia sem volt. Nem téma, gondoltam ő is introvertált mint én. D jelezte, hogy nem alszik itt Kancácska mert este megy vissza a munkásszállóra.

Másnap feltűnően zárt ajtók mögött volt egész nap, csak cigizni járt ki de posztolt Facebookra egy képet ahol este sötétben joghurtoznak egy lila szobában (én festettem lilára a válás közbeni egyik agymenésem hozományaként), majd reggel „első reggelünk közösen az új albiban D szeretettnek érzi magát Kancácska társaságában”.

Az első rajtakapott hazugság ez volt. Hétfőn reggel kimentem vele bagózni és beszélgettünk. Nem baj ha itt alszik a  cicácska csak tudjak róla és lehetőleg lábujjhegyen menjek el szarni ilyenkor merugye nem barlangban élünk, és bár ők próbáltak settenkedni legalább annyi ész lett volna, hogy nem posztol Facebookra ahol ismerősök vagyunk. Persze-persze, elnézést, nem fordul elő többé, mindig szól ha itt van cickócska. Ezen a héten délutános voltam mikor kaptam egy üzenetet a szomszéd sráctól, hogy nagyon ugat a kutya. Hívtam D-t, hogy minden rendben van-e? Természetesen, hangzott a válasz, csak Lili valamiért nagyon izgatott. Hazaérve Lili tényleg a két szobát elválasztó ajtó előtt ülve felborzolt bundával morgott halkan. Tehát Kancácska ismét manifesztálódott. D-t kérdezve azt a választ kaptam, hogy nagyon régen nem találkoztak.

 OK!!! Akkor legyen az, hogy max 2 naponta akár itt is alhat csak szóljanak.

Eljött a következő hét is, (persze egész héten és hétvégén minden éjjel Kancácska nála aludt, dacára annak amit megbeszéltünk). Mígnem délelőttösből hazaérve szerdán talán, elaludtam délután mert fáradt voltam. Este arra ébredtem, hogy iszonyatos fújtatás hallatszik át a szomszéd szobából és Lili az elválasztó ajtó előtt kushad ismét borzolt szőrrel amíg D intézi Kancácskát aki olyan kussban van egész idő alatt, hogy az már creepy (lehet én csinálom rosszul de megszoktam, hogy legalább nyög az alany alattam, ha más miatt nem is azért mert nem kap levegőt). Konkrétan csak annyit hallottam éjjel 1 magasságában, hogy

„- Csendesen mert meghallja a dagadt.”

Reggel (egész éjjel nem aludtam) félre hívtam D-t mielőtt elmentem melóba, hogy ez mégis hogy? Mióta a közelben dolgozik a csaj azóta gyakorlatilag minden éjszakát itt tölt és nem ebben egyeztünk meg.

Jött a válasz, ez nem igaz, tegnap éjjel sem aludt itt, meg nem is volt itt.

Mondom de igen mert ébren voltam este 9-től egészen mostanáig és hajnal 3-kor vagy osztódtál vagy az egyikőtök budin tolta míg a másik zuhanyzott (két külön helység).

Én ne hazudjak, és ha így lett volna sincs semmi közöm hozzá mert fizet.

OK és hol van a kaució?

Hát ő azt most nem tudja kifizetni de  nem is fog kárt okozni. Rendben, mondtam én, de ez annyira hihető mint amit eddig tapasztaltam tőled?

Na jó, azért nem fizet mert nincs pénze, (bár saját bevallása szerint hetente fizetik ki).

D, ez így nekem nem pálya azt ugye tudod? Szólt a következő kérdésem.

Hogy akarsz majd fizetni a hamarost eljövő következő hónapban?

Háááát ő azt úgy gondolta, hogy majd én a következő 2 hónapot  „MEGELŐLEGEZEM” neki.

 Na itt elszakadt a cérnám és úgyis mennem kellett melóba (akkoriban még 3 műszakban és reggelesben 6-ra jártam).

Elkértem magam korábban, vettem egy új zárat, hazamentem, beszereltem majd mivel aznapra volt tervezve egy túrám, fogtam az ebet és elmentünk otthonról.

Természetesen D este 6 körül Messengeren hívott, amit nem vetem fel mert éppen vezettem hazafelé a Bakonyból. De félreálltam, majd folytattunk egy inkább hosszas Messenger Chatet arról mi fog történni, és miért. Nagyjából 5 alkalommal próbált hülyére venni e beszélgetés alatt is, ami csak még inkább megerősített a hitemben, hogy nem szabad hagyni, hogy még egy éjszakát ott töltsön. 2 tanú kíséretében, visszaadtam neki az időarányosan járó 10.000-et és felkértem, hogy húzzon el a picsába mert semmi kedvem egy hazug, megbízhatatlan, látens hülyével együtt lakni aki állandóan felcsempészi a csaját aki gyakorlatilag velünk lakik a megállapodásunkkal teljesen szembe menvén, és még azt is képzeli, hogy vak, süket és teljesen hülye vagyok… és akkor a büdös, koszos kanapéról még szót sem ejtettem amit valami lomistól cipelt a lakásba.

Ezek után a hétvégén nagytakarítás következett amikor megint csörgött a Messenger. Na vajon ki lehetett?

Pont beszéltünk amikor a fürdőben pakolva a szennyeskosárban az alsóm alatt valami fehér papírzsepi gönygöleget vettem észre. Gondoltam szemét, valamelyik zsebemből eshetett ki (mindig tele vagyok papírzsebkendővel mert folyamatosan folyik az orrom) és majd jól kidobom. És ebben a pillanatban kezdtem el ordítani a telefonba mint egy idióta, úgy, hogy még a szomszédok is kijöttek miatta az udvarra és a gangra. Kitalálod mi volt a gubics???

Egy szájbatépett, MŰSOROS TAMPON…

Vajon jól döntöttem mikor kibasztam a hóra a barmát?????